Semmi konkrét

hmm.. ez életem hatodik blogja. az önkifejezés és a szólásszabadság megszállottja vagyok, de van egy olyan érzésem, hogy rohadtul nem érdekel senkit, mit gondol egy koszos hippi az univerzumról, embertársairól és egyéb haszontalan, világmegváltó dolgokról. minek osztanám meg másokkal a véleményem, amikor manapság mindenki a saját kis életével van elfoglalva(pedig legtöbbünk a "saját életében csak egy mellékszereplő"). többekközött én is. ezt a blogot is hasonló lelkesedéssel kezdtem el, mint a többit, és hasonló kiüresedéssel fogom befejezni. nem mintha csurig lennék bejegyzésekkel meg látogatókkal, de a leírás tartalmazza, hogy ha kell, naplóként is üzemelni fog a számomra. szóval kedves naplóm! lehúzlak a világháló harmatcseppes vécéjén, hogy aztán egy hónap múlva ismét megtaláljalak egy pöcegödörben, kitépjem ezt az utolsó lapot és kiélesítsem a vázlatok pengéjét. már látom az arcomon fakadó mosoly rózsáit, amint ezen sorokat bújva visszaemlékszem erre az esős csütörtöki délutánra, amikor végső unalmamban kihajítottalak az ablakon. adnék egy búcsúcsókot, ha nem lennék lusta megmozdulni, majd letörölni a képernyőről a szájfényt. ehelyett kapsz egy hozzád méltó, pixeles jelképet, amit ugyan csak egy virtuális levelezőprogram tud képpel közvetíteni, mégis beépült a már megszokott, közösségi portálokon megjelenő üzenőfali bejegyzések misztikus világába:(K). találkozunk egy hónap múlva.